-a89146d8b8.jpg)
Néhány információ községünkről
Balassagyarmatról Salgótarjánba vezető útvonal közelében, Szécsénytől s a trianoni határtól mintegy 9 km-re, 400 m. magas Kőhegy és a 369 m. magas Várhegy tövében hosszúkás völgyben fekszik Piliny, tiszta magyar ajkú kisközség.
Piliny Község az Ipoly kelet-nyugati mellkvölgyében, Salgótarján és Balassagyarmat között félúton, a 22. számú főútvonal mellett, a 400 méter magas Kőhely és a 368 méter magas Várhegy tövében a Pilinyi-patak völgyében fekszik.
A falu fölött emelkedő Várhegyen réz-és bronzkori leletek kerültek elő. Az itt feltárt kerámiamaradványok, kő-és fémeszközök jellegzetes, csigavonalas díszítése után e helységről vette nevét a pilinyi kultúra, amelynek tárgy emlékeit jó pár környékbeli településen megtalálták már. Az előkerült kerámia leletek- füles kosarak, talpas fazekak, ivóedények, a valószínűleg kultikus célokat szolgáló állatszobrocskák a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
Kiemelkedő jelentőségű a Pilinyi-borsósi későbronzkori urnatemető, amelyet a kor anyagi műveltségének mutatójaként a Börzsöny-Cserhát-Mátra vonaltól északra „pilinyi-kultúra” néven regisztrált a tudomány.
Ugyancsak a település Sírmány nevű dombján Árpád-kori temető területéről ismerünk kelta leleteket is.
Piliny a XIV. században a köznemesi falvak közé tartozott. Az 1562-63. évi török kincstári számadás szerint 43 adóköteles házzal rendelkezett. Az 1785-ös összeírás szerint a 77 házas településen 663 lakos élt. 1828-ban a falu lakosinak száma: 725 fő.
1930-ban Piliny lakossága földművesekből, törpebirtokosokból, bányászokból, gyári munkásokból és napszámosokból tevődött össze.
Az 1949. évi adatok alapján a lakosságszám 846 fő, az ezredfordulón 681-en élnek a községben. Az 1960-as években sokan elköltöztek a faluból, ami azóta is folyamatosan csökken. Ennek következtében több ingatlan is megüresedett. Az utóbbi időben azonban kedvező változások történtek, a lakosságszám 2008. január 1. 652 fő. A község teljes területe 1598,73 ha, ebből belterület 89,52 ha. A település infrastruktúrája napjainkra teljesen kiépült.
Műemlékek, látnivalók:
Barokk templom: a pilinyi templomtest jelentős részében középkori eredetű, a felirata alapján harangjának készítése a XV. század második felére tehető. A mai templom 1745-ben épült, festett, állatalakos mennyezete volt, mellette fa harangtorony állt. A templomot 1912-ben teljesen átalakították, új harangtornya is ekkor készült. A falak egyszerűek, tagolatlanok, félköríves, újkori ablakokkal. A szentély a hajótól keskenyebb, nyolcszöges záródású.
Nógrád megye legrégibb, jelenleg is használt három harangjának egyike, a település római katolikus templomának ékessége. A kutatók szerint a XV. század második felében készült.

Népi pincesor: a Várhegy alatti szép, népi pincesor a szőlőművelés helyi hagyományaira emlékeztet. A Várhegyet szőlőnek nevezték ugyan, de inkább gyümölcstermesztéssel foglalkoztak az ilyen magaslatokon.
Kirándulás, pihenés:
A hegyekkel, dombokkal, erdőkkel körülölelt, tiszta levegőjű, nyugalmas észak-magyarországi kis településünk várja azokat, akik csendre, nyugalomra vágynak, kedvelik a természetet, hobbijuk a vadászat, horgászat, természetjárás.
Szállás lehetőség biztosított 8 fő részére a Faluházban és Pilinyi Kalandparkban, ahol lehetőség van szolárium, szauna, jakuzzi használatára.
Rendezvényeink:
- Farsangi bál
- Majális
- Gyermeknap
- Falunap
- Idősek napja
- Falu karácsonya
- Szilveszteri bál



-0a702109b2.jpg)
-e1380fde1c.jpg)
-4fd39fa60c.jpg)
-a09bb3aee8.jpg)
-0432688333.jpg)
-13282c0493.jpg)

