• piliny1 (1)
  • piliny1 (2)
  • piliny1 (3)
  • piliny1 (4)
  • piliny1 (5)
  • piliny1 (6)
  • piliny1 (7)
  • piliny1 (8)
  • piliny1 (9)
  • piliny1

Néhány információ községünkről

Balassagyarmatról Salgótarjánba vezető útvonal közelében, Szécsénytől s a trianoni határtól mintegy 9 km-re, 400 m. magas Kőhegy és a 369 m. magas Várhegy tövében hosszúkás völgyben fekszik Piliny, tiszta magyar ajkú kisközség.

Piliny Község az Ipoly kelet-nyugati mellkvölgyében, Salgótarján és Balassagyarmat között félúton, a 22. számú főútvonal mellett, a 400 méter magas Kőhely és a 368 méter magas Várhegy tövében a Pilinyi-patak völgyében fekszik.

A falu fölött emelkedő Várhegyen réz-és bronzkori leletek kerültek elő. Az itt feltárt kerámiamaradványok, kő-és fémeszközök jellegzetes, csigavonalas díszítése után e helységről vette nevét a pilinyi kultúra, amelynek tárgy emlékeit jó pár környékbeli településen megtalálták már. Az előkerült kerámia leletek- füles kosarak, talpas fazekak, ivóedények, a valószínűleg kultikus célokat szolgáló állatszobrocskák a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.

Kiemelkedő jelentőségű a Pilinyi-borsósi későbronzkori urnatemető, amelyet a kor anyagi műveltségének mutatójaként a Börzsöny-Cserhát-Mátra vonaltól északra „pilinyi-kultúra” néven regisztrált a tudomány.

Ugyancsak a település Sírmány nevű dombján Árpád-kori temető területéről ismerünk kelta leleteket is.

Piliny a XIV. században a köznemesi falvak közé tartozott. Az 1562-63. évi török kincstári számadás szerint 43 adóköteles házzal rendelkezett. Az 1785-ös összeírás szerint a 77 házas településen 663 lakos élt. 1828-ban a falu lakosinak száma: 725 fő.
1930-ban Piliny lakossága földművesekből, törpebirtokosokból, bányászokból, gyári munkásokból és napszámosokból tevődött össze.
Az 1949. évi adatok alapján a lakosságszám 846 fő, az ezredfordulón 681-en élnek a községben. Az 1960-as években sokan elköltöztek a faluból, ami azóta is folyamatosan csökken. Ennek következtében több ingatlan is megüresedett. Az utóbbi időben azonban kedvező változások történtek, a lakosságszám 2008. január 1. 652 fő. A község teljes területe 1598,73 ha, ebből belterület 89,52 ha. A település infrastruktúrája napjainkra teljesen kiépült.

Műemlékek, látnivalók:

Barokk templom: a pilinyi templomtest jelentős részében középkori eredetű, a felirata alapján harangjának készítése a XV. század második felére tehető. A mai templom 1745-ben épült, festett, állatalakos mennyezete volt, mellette fa harangtorony állt. A templomot 1912-ben teljesen átalakították, új harangtornya is ekkor készült. A falak egyszerűek, tagolatlanok, félköríves, újkori ablakokkal. A szentély a hajótól keskenyebb, nyolcszöges záródású.

Nógrád megye legrégibb, jelenleg is használt három harangjának egyike, a település római katolikus templomának ékessége. A kutatók szerint a XV. század második felében készült.

Népi pincesor: a Várhegy alatti szép, népi pincesor a szőlőművelés helyi hagyományaira emlékeztet. A Várhegyet szőlőnek nevezték ugyan, de inkább gyümölcstermesztéssel foglalkoztak az ilyen magaslatokon.


Kirándulás, pihenés:
A hegyekkel, dombokkal, erdőkkel körülölelt, tiszta levegőjű, nyugalmas észak-magyarországi kis településünk várja azokat, akik csendre, nyugalomra vágynak, kedvelik a természetet, hobbijuk a vadászat, horgászat, természetjárás.
Szállás lehetőség biztosított 8 fő részére a Faluházban és Pilinyi Kalandparkban, ahol lehetőség van szolárium, szauna, jakuzzi használatára.

Rendezvényeink:

  • Farsangi bál
  • Majális
  • Gyermeknap
  • Falunap
  • Idősek napja
  • Falu karácsonya
  • Szilveszteri bál

 

Piliny története

Az Ipoly kelet-nyugati mellékvölgyének a Ménes ill. nagypatak völgyének torkolatában fekvő Endrefalvától ÉK- re, a 207 méter magas Sirmány nevű kerek hegy mögötti hosszúkás völgyben találjuk Piliny falut. Hajdan erdőség koszorúzta kies vidék volt. Az egyutcás falu a 400 méter magas Kőhegy és a 368 méter magas Várhegy tövében, a Piliny-patak völgyében jött létre. Az észak-déli futású patak a falutól Délre torkollik a Ménes-patakba, mely végül az Ipolyba ömlik.

A települést észak felé a Kőhegy, Észak-nyugatra Szécsényfelfalu, Nyugatra Endrefalva, Keletre a várhegy, Délkeletre Szalmatercs, Délre a Ménes-patak völgye határolja. A faluhoz tartozó puszták: Szupataki- puszta, Másistenibérc, Tekenőcspuszta, Kőhegyaljapuszta és Kobakpuszta.

Bővebben olvasható itt: Pilinyi Hírmondó

Forrás: Pilinyi Hírmondó

Piliny néprajza

A palóczok eredetének vitája lankadatlanul folyik. Bármelyik táborba tartozzék is azonban a vitatkozó, azt elismeri mindenik, hogy a palóczság egyike a hazánk legeredetibb, legérdekesebb törzseinek. Nagyon sok eredetiséget őrzött meg napjainkig, úgy szokásaiban, mint nyelvében, gondolkodásmódjában és mindennapi életnyilvánulásaiban. Még mindig nagyon hálás téma volna ethnograözhusainknak, ha a palóczok tanulmányozására adnák magukat. Sajnos, ha elmulasztjuk a mát, nem tudni, ha holnap akad-e még tanulmányozni való. Végre is a tengerhullám addig nyaldossa a szirtet, míg egyszerre csak elnyeli. A palóczság is rohamosan kezd kivetköződni ősi eredetiségéből.

Bővebben olvasható itt: Pilinyi Hírmondó

Forrás: Pilinyi Hírmondó 

Piliny község hivatalos honlapja.
Copyright © 2012. Minden jog fenntartva.